Bókaháza Önkormányzata
Bókaháza Önkormányzata
KEZDŐLAP
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK
JEGYZŐKÖNYVEK
INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI ÉS SZOLGÁLTATÓ TÉR
VÁLASZTÁSOK 2019
PÁLYÁZATOK
KÖNYVTÁR
KÖZÉRDEKŰ ADATOK
HELYI ÉRTÉKTÁR
CIVILEK
GALÉRIA
TÉRKÉP, ELÉRHETŐSÉG
Akadálymentes nézet

Történelem

BÓKAHÁZA története

 

1998-ban Dóber Viktor somogysárdi nyugalmazott plébános, a képviselőtestület felkérésére elkészítette Bókaháza történetét, középkortól napjainkig, mintegy 900 oldalnyi terjedelemben, levéltári és egyházi dokumentumokat, valamint néprajzkutatók munkáit használva fel forrásként

Ebből szeretnénk rövid ismertetőt adni Bókaháza történetéből.

A mai értelemben vett Bókaháza, a történelem során három falu Mindszent, Bókaháza, Újfalu, összefonódásából jött létre.

Mindszent, a feltételezések szerint Árpád-kori falu volt, amely már Szent István korában létezhetett, igaz erről írásos dokumentum nincs, csak a földben található falmaradványok támasztják alá ezt a feltételezést. Az első írásos okirat 1200-as évekből származik.    Mindszent századokon át a Zala völgye egyik legvirágzóbb faluja.

Zala völgyét először is meghatározta maga a Zala folyó nyújtotta halászás, állattenyészés szempontjából a part közelében lévő rétek, a gabonatermelésre a lankás domboldalak szántóföldjei nyújtottak lehetőséget, végül pedig a domboldalakon szőlőkultúra virágzott.

Újfalu az 1300-as évektől ölt falu jelleget, mindkét falu a Zala folyó árterületén helyezkedik el.
Az 1400 évek végén a Balaton vízszintje megemelkedett, ezért mindkét falunak feljebb, a domboldalakra kellett telepednie, egy nagy árok választotta el egymástól őket. de sorsuk a történelem során összefonódott.

Bókaháza neve először az 1400-as években jelenik meg az oklevelekben, elnevezése a Bóka nemesi családra vezethető vissza, eddig, mint önálló falu nem létezik, hanem Mindszent részközsége.

Középkorban hosszú időn keresztül virágzó szerzetesi élet folyt e tájon.

Első templom 1253 körül épült a mai temetődombon, 1200-as évektől keresztes lovagok, 1300-tól 1474-ig a zalavári bencés szerzetesek, majd 1474-től a pálos szerzetesek lelkipásztorkodása folyik.

Mindkét falu az un. „királyi útvonal” mentén helyezkedett el, ezért a középkor vészterhes időszakaiban kemény próbának voltak kitéve.

1526-tól kezdődően a török portyázások, nehezítették őseink életét, majd a török seregek átvonulása okozta pusztítások a faluk elnéptelenedéséhez vezettek, előbb Mindszent, majd Újfalu, végül Bókaháza is elnéptelenedik az 1650-es éves végére

Amíg Mindszent és Újfalu teljesen puszta maradt, addig a Bóka család nem hagyta a török időkben sem elpusztulni birtokait, hanem árendába, illetve zálogba adta zalaapáti gazdának.

A török seregek kivonulása után 1715 táján a Bóka család volt az első, amely megkezdte a falu újjáépítését, több más nemesi családdal együtt.

Bókaházi nemesek nagyrészt írástudó emberek voltak, s módot kerestek az iskolázásra, a vármegye életében is szerepet játszottak.

Őseink nehéz, küzdelmes életet éltek, harcolva a természettel, az elemekkel és nem utolsósorban egymással, erről tanúskodik a levéltárban fellelhető számos peranyag.

A falu az 1800-as évektől fejlődésnek indult, néhány adat a népesedés növekedéséről:

1785-ben – 287 fő

1880-ban – 510 fő,

1885-ös kolerajárvány megtizedelte a falu lakosságát 396 fő, majd

1949-ben – 665 fő

 

Bókaháza hívei 1757-ben újjáépítik a templomot, immár szilárd anyagból, de 1810-ben villámcsapás éri, misézésre alkalmatlanná vált, és megközelítése is nehézkes volt, ezért önerőből egy új templomot építenek a falu közepén. amely 1857-ben felújításra szorult, majd 1945-ben kibővítésre került. Újabb felújítása a 60-as években, és 2000-ben történt.

A falu északi végében található kastély a Botka család ősi birtokán, a 18. század végén épült, az államosítás után iskolaként működött, majd szociális otthonnak adott helyet, jelenleg a Csillaghy és Fürstenberg család tulajdona.

Mint már említettem Bókaháza lakosai tevékenyen részt vettek a történelem sorsfordító eseményeiben: 1848-as szabadságharc      11 honvéd harcolt

I.           Világháborúnak – 20 hősi halottja

II.         Világháborúnak – 16 hősi halottja volt.

 

Emléküket mai is őrizzük, a temetőben felállított emléktáblákkal.

Ami az oktatást illeti 1874-ig felekezeti, majd önálló községi iskola működött a faluban, az 1960-as évek végétől először Zalacsányhoz, majd Zalaapátihoz körzetesítették.

A közigazgatás tekintetében településünkön önálló Községi Tanács székelt, Nagy Gyula elnöksége idején, majd az iskolához, hasonlóan Zalaapátihoz kapcsolták.

1959-ben megalakult a Tsz, 1974-ig önállóan működött majd a Zalaapáti Tsz-el egyesítették.

A termelőszövetkezet megszűnésével a helybeli munkalehetőségek beszűkültek, egyre többen a közeli, vagy távoli városokba költöztek, a jobb megélhetés és biztos munkalehetőség reményében.

A rendszerváltozás nagy fejlődésnek lendítette a falut, de sajnos a népesség csökkenése megállíthatatlan, - épp úgy, mint országosan – jelenleg 320 lakosa van falunknak.

Az Önkormányzat elérhetősége:
8741 Bókaháza, Kossuth u. 6.      tel: 06-83-352-735 és 06-83-552-023
e-mail:onkormanyzat@bokahaza.hu, polgarmester@bokahaza.hu
Adatvédelmi Nyilatkozat

© 2020 - Moksaphoto